.:2. rész:.

Off.Sziasztok!:'o Meghoztam a 2. részt.Mostmár lassan kezd izgalmasabbá válni a történet.Nos,nem húzom tovább az időt.Remélem tetszeni fog a rész!^-^ Jó olvasást!♥

On.Kissé veszengve lépkedtem Tina mellett,mivel én még nem ismerem Adam-et és a haverjait.Igazából,Tina a menők táborát erősíti,míg én a nyomik tábor képviselője vagyok.Azért Tinának köszönhetően,ismerek pár felsőbb éves diákot,és szerencsére ők jófejek is,így bevettek a 'bandába'.
Mindegy.Szóval,azért szentül megvoltam győződve,hogy nem sokat fognak beszélni velem,ezért út közben kibeszéltem magam.
Mikor a göripályát megláttam,és az ott röhögő tizenkettedikes bandát,ösztönösen görcsbe rándult a hasam és lassítottam lépéseim.
-Hé,mi bajod?Gyere már.-ragadta meg a karomat.
-Oké.Csak ne cibálj.-szóltam rá,kissé megbántva,mire megfordult,elengedte a karom és bátorítoan mosolygott rám.
-Tudom,hogy izgulsz.-nézett mélyen a szemembe-De nincs okod rá.Jófejek.
-Oké.-biccentettem bátortalanul,majd tovább mentünk.A drótkert kapuját átlépve,egy csapat tizenkettedikest pillantottunk meg.
Mindenki deszkázott,de amikor megpillantottak minket,olyan volt,mintha megnyomták volna a 'Stop' gombot,mivel mindenki megállt.
-Heyho.-jött oda hozzánk (vagyis inkább Tinához) Adam.-Mizujs?
-Semmi különös.-vonta meg a vállát Tina.-Öhm...Akkor csinálhassuk a képeket?
-Persze.Hogy szeretnétek?-kérdezte Adam,közben a gördeszkáját tologatta a jobb lábával.
-Nekem 8.Szerinted?-nézett rám Tina.Ezt a nézést szerintem bátorításnak szánta,de nem annak sikerült.'Még kinyírlak' pillantást löveltem felé,de ő nem vette észre.Muszály volt válaszolnom.
-Hátöhm...-köhintettem-Inkább pillanatképeket szeretnénk,szóval ti csak deszkázzatok.-mondtam halkan.
-Oké.Remélem jók lesznek.-mondta Adam,aki szerencsére nem vette észre,hogy eléggé zavartan beszéltem vele.Már ha beszélgetésnek lehet ezt nevezni.Egyébként tényleg jófej.Vagyis egyenlőre annak ítélem.
Adam szólt pár szót a srácoknak,akik bólogatva halgatták őt.
-Oké.Akkor kezdhetjük.Amúgy ha lesz pár jó kép,akkor azt küldjétek át.
Ja,amúgy Adamék most,pár hete költöztek ide a nyári vakáció előtt.A suliban hamar megkezdődött a 'pályafutása',mivel igen rövid idő alatt népszerű lett.Jó neki...:(
-He?-vette fel a mobilját Adam,ami már egy fél órája zakatolt.-Mi?A göripályán.Hozd ide.Siess.Oké.
-Akkor kezdhetjük?-kérdezte Tina.
-5 percet kérek.-rázta meg a fejét,mire kérdőn néztünk a fiúra.-Betoppant a "nagymami".-mutatott idézőjeleket az ujjaival Adam.
Értetlen képet vágtunk,mire kitört belőlünk a röhögés.
-De komoly.Mutterék nincsenek otthon,és ide kell hozassam Dave-vel,mivel az ő "kis,ízléstelen,makacs" unokáját szeretné látni.-mondta bájos hangon,mi meg a hasunkat fogtuk a röhögéstől.
Mi Tinával leültünk a padra,és vártuk azt a bizonyos Dave-et és a "nagymamit".
-Figy...-kezdtem bele,mire Tina rám nézett.-Ki az a Dave?
-Dave?Ó!Ő Adam öccse.Tizenegyedikes és velünk fog egy osztályba járni.
-És ezt mind az msn-ről tudod?
-Aha.Volt szerencsém végignézni webkamerán pár bunyójukat.-nevette el magát,én meg halványan elmosolyodtam.
-Véletlenül a "nagymamit" nem ismered?
-Nem.Honnan kellene?
-Gondoltam az msn-ről.-vontam meg a vállam.
-Hm.Alakul a beszéded.Jó irányba haladsz,hogy felérj a csúcsra és végre népszerű legyél.
-Köszi.-röhögtem el magam.