.:8. rész:.



Off.Sziasztok!:) Sajnálom,hogy kicsit későn hoztam az új részt.De kárpotóllak,mivel ez extra hosszú,kis betűkkel írt rész.:D Nos,remélem tetszik.Kukkantsátok meg a Blog trailer-t és persze ha lehet iratkozzatok fel!:) Ezek után is hosszú részeket fogok hozni,mégpedig Dave szemszögéből is.Jó olvasást♥

On.Dave szemszöge

Oké.Minél hamarabb ki kell vernem a fejemből őt.Nem rángathatom bele a világomba.Az túl veszélyes...Nem engedném,hogy bántsák őt!Fúú.Ha Derek ezt megtudja...
A szobámban ücsörögtem és azt a nyavajás videót csináltam infóra,mire a szobám közepén megjelent az a fekete köd,mire megfordultam és épp azt bámultam,hogy Derek hogyan tűnik fel a színen.
-Remélem már teljesítetted a napi feladatod.-vágott is bele a közepébe.
-Aha.-biccentettem,mire lehajolt hozzám,hogy belenézzen a szemembe.Ha hazudnék,akkor vörösen csillogna a szemem.
-Rendben.-biccentett.-Úgy látom,megszoktad.
-Mit?Hogy igazából egy halott vagyok,csak éppen lepaktáltam veled...-mondtam idegesen-...veled,aki maga a sátán.
-Úgy bizony.-mosolyodott el,és az oldalán hordott kést kezdte el élezni.
Ezután csendben ültünk,mire azt én megtörtem.
-Te éltél valaha?
-Igen.Még a II. világháborúban haltam meg,mert apámat lelőtték és engem is besoroztak a katonák közé.
-Értem.
-Látod ezeket?-kérdezte,majd a nyakára omló tincseit,leseperte onnan.Egy heg éktelenkedett ott.Látva az értetlen tekintetemet,folytatta :
-Ezeket ott szereztem.Az egyik idióta szánta nekem.
-Durva.-állapítottam meg.
-Az.-biccentett.
-És én pontosan hogyan is haltam meg?-kérdeztem,mivel nem emlékszem a saját halálomra.Ez az élmény még nekem friss.
-Mikor elmentél Dia-tól,akkor keveredtél bele egy verekedésbe.Egyedül voltál.Ők meg legalább tizen.Simán kinyírtak.-mondta,majd rágyújtott a cigijére.-Elvéreztél.-egyszerűsítette le a dolgokat.
-És tovább mi történt?-faggattam.
-Éppen pont arra jártam.Egy dögös pucát akartam hazavinni,mire megláttam a szerencsétlen tested.
-És a dögös bulával mi történt?-kérdeztem pimasz mosollyal.
-Elküldtem.-vonta meg a vállát.-Szal ezután evel-húzta ki a zsebéből egy üres üveget-élesztettelek újra.Feltettem neked egy ajánlatot.Ha nem fogadtad volna el,egyből megöltelek volna.
-És abban az izében,mi volt?-kérdeztem.
-Hogy mi volt?Ami most is benne van.-felelte "ésszerűen".
-Ja.Szóval levegő.
-Nem.Ez életerő.-mondta.
-És azt meg honnan szereztél?
-Azt hiszed,hogy te vagy az egyetlen csatlósom?-nevetett fel.-A többi nyomorult szövetségesemtől.Ha emberi vért ontanak,akkor kapnak életerőt,aminek én a felét elveszem.A maradék életerőből élnek.Ahogyan most te is.
-Aha.
Ebben a pillanatban Adam toppant be a szobámba.
-Már megint magadban beszélsz?-kérdezte röhögve.-Öcsém,neked elmentek otthonról!-ment is ki a szobámból.Ja,igen.Dereket csak az lássa,aki már szövetséget kötött vele,hogy élhessen.Mint én.

Dia szemszöge

Görcsbe rándult gyomorral indultam a fotóstudió felé.
-Nyugi!Menni fog!-mosolygott rám Tina.
-Ketten megoldjuk.-bólintottam mostmár magabiztosabban.
-Ezt meg hogy érted?-torpant meg,mire elkerekedett szemekkel néztem rá.
-Csak nem azt akarod mondani,hogy...
-De!Dia,még a göripályán mondtam!
-Na ne!
Tina külön-külön jelentkezett a versenyre.Tehát ketten két fele megyünk.A nyavalyába!
Bosszankodva fújtam ki a reggeli hűvös levegőt,majd megpillantottam a fotóstudiót.
-Végre.-nyitottam ki az ajtót,mert már elég sokat gyalogoltunk.
Bent nyűzsgés-forgás volt,én meg tátott szájjal néztem az előtérre.Legalább 50-en jelentkeztek a versenyre!
Mindenki körbe kereken rohangált.
-Huh.Állítólag mndjárt kezdődik.-nézte meg az óráját Tina.
És igen.Pont abban a pillanatban nyílt ki az egyik szoba ajtaja,mire mindenki elhallgatott.Feltételezem,hogy a fotós volt az.
-Először is szép jó napot kívánok mindenkinek!-köszöntött minket mosolyogva.Mindenki morgott egy "önnek is" félét,majd a fotós folytatta :
-Nos,nem is húzom az időt tovább.A versenynek 4 fordulója van.Az elsőben vagytok éppenséggel benne.-mosolygott körbe.-Tehát.Ebben a fordulóban mindenki húz egy cetlit ebből a kalapból-emelte fel a kalapot,majd folytatta-Minden cetlire egy bizonyos hely van ráírva.Arra a helyre el kell mennetek és csinálnotok 10 zseniális képet!
-Huh.Kicsit hosszú lesz.-súgtam oda Tinának.
-Mindenesetre,azért kúl.-mosolygott.
-Rendben-szólalt meg ismét a fotós.-Kérek mindenkit hogy álljon sorba!
Nos,egy negyed óra után egy szép,hosszú sor kígyózott a fotós felé,ahonnan lehetett húzni egy cetlit.
-Mikor kerülünk már sorra?-nyavalygott Tina.
-Passz.-vontam meg a vállam.
-Fúú.Utálok várni.-jelentette ki.
-Nem mondod?-feleltem unottan,de Tina nem vette a cinizmust benne.
-De igen!Sőt,kifejezetten gyűlölök várni!-erősitette meg az állítását.
Én unottan ácsorogtam tovább,és vártam a soromat.

Dave szemszöge

-Na és hogy állsz a bigékkel?-jött be a szobámba ismét Adam.
-Ez most hogy jött ide?-kérdeztem.
-Hát,elmehetnénk csajozni.-vigyorgott.
-Tényleg?És hova,Mr.Nagyokos?
-Hát a moziba,vagy mittudomén.Az egész város tele van dögös csajokkal,csak találunk egyet!
-Hát,oké.-adtam meg magam.Semmi kedvem nem volt itthon ücsörögni,és azon morfondílozni,hogy igazából én már egyszer meghaltam.
Pár perc múlva Adam nyitott be ismét a szobámba.
-Na,indulhatunk?
-Várjá' már.Be kell még lőjem a séróm.-röhögtem és bementem a fürdőszobába,majd felnyomtam a zselét a barna hajamra.
Negyed óra múlva már a Sportcsarnok előtti parkban ácsorogtunk.Ott aztán minden volt.Kutyát sétáltató nagyi,smacizó szerelmespár és sortban parádézó lányok.Az utolsóra voksoltunk,így Adam-mel rögtön a csajok felé vettük az irányt.

Dia szemszöge

Háleluja,sorra kerültünk mi is!Már izgatottan vártam,hogy melyik helyet huzom.
-Kezdd te!-löktem előre Tinát,így helyet cserélve.
A fotós bátorítóan nézett Tinára,aki belenyúlt a kalapba és kihúzott egy cetlit.A fotós sok szerencsét kívánt Tinának,aki kivonult a bejárat mellé.
Nemsokára (becsukott szemmel) én is húztam egy cetlit.Leolvastam róla a helyet,majd visszaindultam Tinához.Közben a fotós sok szerencsét kívánt nekünk,majd visszafordulva azt meg is köszöntem neki.
Odasétáltam a bejárathoz,mire Tina vigyorgó képével szembesültem.
-Na,mit kaptál?-kérdezte.
-Sportcsarnok előtti park.Te?
-Az fitness club-ba!-vigyorgott.
-És?
-Mi az hogy és?Ott kitudja hány eszméletlenül aranyos pasi gyúr!
-Hát,oké.-vontam meg a vállam-Amúgy,meddig kell meglegyenek a képek?-kérdeztem.
-Mindenki holnapra.És az időpont pedig a cetlin áll.
-Ja,tényleg.-néztem meg a saját cetlimet.-Én holnap délután 5-re kell menjek.Te?
-Én 4-re.
-Mindegy.Én lépek is,hogy csináljam meg a képeket.-köszöntem el.
-Oké.Este gyere át!-invitált meg.
-Oké.Majd hívlak.-intettem,majd a Sportcsarnok felé vettem az irányt.

Dave szemszöge

-És hány éves vagy?-kérdezte Vera,közben eléggé nyomulva.
-17.-vágtam rá.
-Oh.Én 15.Esetleg este átjöhetnél hozzám...-mondta hivogatóan.Ennek a lánynak totál elment az esze?15 éves még!
-Kösz,de kihagyom.-intettem le.
-Rendben.Akkor még ismerkedjünk.-mosolygott,majd a nyakam köré fonta a karjait.-Mesélj.-mondta.Annyira közel került hozzám,hogy már csak pár centi volt az ajkaink között.
Ebben a pillanatban toppantak oda Adam-ék is.Hála az égnek!Legalább most leszáll rólam Vera.
-Na,mizu?-kérdezte Adam,közben belecsapott Angela formás,kidolgozott hátsójába,mire a lány vihogva nyomott egy puszit Adam-nek.
-Semmi.-vontam meg a vállam.Egyébként Vera rögtön elsétált mellőlem,majd egy kis kört alkottunk.Úgy társalogtunk,egészen addig,amíg meg nem jelent...Dia.

Dia szemszöge

Magabiztosan lépkedtem a park ösvényén,mikor egy 4 fős társaságot pillantottam meg,kört alkotva.Még legalább 20 méterre voltam tőlük,ezért nem ismertem fel őket nyomban.Egyre közeledtem,és úgy terveztem,hogy átsétálok a kör között.Mert miért ne?Elálják az utamat!Ezt kikérem magamnak.
Egyre közelebb értem,mire Dave-t és Adam-et fedeztem fel,két lány társaságában.
Minden mindegy alapon,úgyis azt terveztem,hogy átsétálok a kört alkotó társaságon.De várjunk csak!Két lány van.Egyiket Adam ölelte,szóval tuti,hogy járnak.A másik pedig minden bizonnyal Dave-vel van!Uramisten!A francba.
-Sziasztok.-köszöntem,közben átsétáltam a kört alkotó társaságon.
Közben Dave-re mosolyogtam,és mikor kiléptem a körből,kicsit meglöktem a saját vállammal azt a lányt,aki mellette ácsorgott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése