Off. Sziasztok!:'o Ez az első bejegyzés. ^-^ Még eléggé unalmas,d e nem sokára egyre izgalmasabb lesz.Azért remélem,hogy tetszik ez a rész is. *o* Jó olvasást!♥
On.Szemüvegem mögül értetlenül pislogtam a kamerába.
-Szóval...-köhintettem-Beneveztél mindkettőnket egy fotózási versenybe.
-Igen.-biccentett Tina a kamerába.-Ne már,Dia.Tök jó lesz.És amúgy is,semmi dolgod nem lesz.
-Ez igaz.-sóhajtottam.
-Amúgy a fődíj egy utazás Párizsba.-olvasta fel a szórolapról az információt.
-Párizsba?!
-Igen.Párizsba.-helyeselt.-És most jön az a rész,hogy beleegyezel.-vigyorgott elégedett arccal a kamerába.
-Miért egyeznék bele?-vontam fel a szemöldököm.
-Olvastam a naplódban,hogy imádod Párizst.-legyintett.
-Hé!-háborodtam fel azonnal-Az az enyém,és nincs jogod beleolvasni!
-Mindegy.Szóval,akkor megyünk?
Beharaptam az ajkam,közben megnéztem én is a verseny szórólapját.
-Oké.-biccentettem.-Menjünk.-adtam be a derekam.
-Yuppi!-sipákolt a gép előtt Tina.
-De van egy kis bökkenő.
-És mi az?-kérdezte értetlen fejet vágva a kamerába.
-Nem tudunk annyira jó képeket csinálni.Sőt.Még csak a ps-t se tudjuk rendesen használni.-tártam szét a karom értetlenül.
-Akkor megtanuljuk.-vonta meg a vállát.
-És mikor?Mert 3 hetünk van rá.És közbe jön még a nyaralás is.
-Együtt megyünk nyaralni,nem?-kérdezte.
-Igen.
-A tengerpart tökéletes hely lesz a fotózásra.Meglátod,tök szupi lesz.-tapsikolt örömében.
-De...
-5 perc múlva nálatok vagyok.Készítsd elő a fényképezőgéped.-köszönt el,én meg nem is tudtam rá reagálni,mivel kijelentkezett.
Megkerestem a fényképezőgépem és átöltöztem,mivel még pizsamában masíroztam fel-le a lépcsőn.
Leszaladtam a konyhába és elő készítettem valami rágcsálnivalót meg üdítőt.Abban a pillanatban csengettek.
-Pillanat.-kiáltottam és nagy léptekben átszeltem az előszobát,majd ajtót nyítottam.
-Hahiiiiii.-üdvözölt Tina,majd a nyakamba szökött és szorosan megölelt.Amikor azt mondtam,hogy szorosan,nem vicceltem.Annyire megszorongatott,hogy már alig kaptam levegőt és a szemüvegem is lecsúszott az orromra.
-Kérsz valamit?-kérdeztem,miközben megigazítottam a szemüvegem.
-Aha.
Bevezettem a konyhába és ott felhabzsolt mindent.
-Uh.Ez jól esett.Na,menjünk egy kicsit fotózni.-ragadta meg a karom.
-De várj,várj,várj,váááárj.-szóltam,de nem állt meg.-Hééé!-dobtam meg végül egy párnával,mire végre rám nézett hatalmas szemeivel.
-He?
-Hol akarsz képeket csinálni?
-A közeli parkban.
-Oké.Akkor menjünk.-ugrottam bele a cipőmbe.
A park tele volt emberekkel.A gyerekek hintáztak,vagy éppen a homokozóban játszottak,míg a szüleik a padon ücsörögve beszélgettek ilyen-olyan dolgokról.
A hátizsákom ledobtam egy padra,és kihalásztam belőle a kis kütyüt.
Millió képet készítettem,úgy általában mindenről.Rengeteg tájképet csináltam,de akad jó pár Tináról,aki nem bírta ki,hogy nem őt fotózzák.
-Huh-rogytam le a padra fáradtan.-Nem gondoltam volna,hogy a fotózás ennyire fárasztó.
-Én sem.-lihegte.
-És most?
-Most?Hátöhm....-gondolkodott hangosan.-Adamék ott vannak a göripályán.Megkérhetem,hogy esetleg ott fotózhassunk párat.
-Adam?A tizenkettedikes Adam?Honnan...-kezdtem,de beleszólt.
-Msn-ről.Egy csomót beszélgettünk.-vonta meg a vállát.
-És ezt miért nem mondtad el?-vontam fel a szemöldököm.
-Nem kérdezted.-nézett rám ártatlan tekintettel.
Előkaparta a mobilját,mart tárcsázta az említett fiút.
Hosszas beszélgetés után Tina kinyomta a hívást,és felém fordult.
-Mehetünk.-mondta és felkapta a hátizsákját,majd megragadva a karomat,rángatni kezdett a göripálya felé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése